A rágcsálók - A rágcsálók kategorizálása

A rágcsálók

A rágcsálók kategorizálása

A rágcsálók az emlősök rendjébe tartoznak. Az összes emlősrend közül ez a legnépesebb, a becslések szerint az összes emlős egyharmada rágcsáló. A rágcsálók további 34 családra osztható. Ilyen család a mókusalkatúak családja, a hódalkatúak, vagy az egéralkatúak, vagy a sülalkatúak. Az összes család felsorolására itt nincs hely azt megtaláljuk a Rágcsálók Wikipédia oldalán. Ahogy említettük ez a legnépesebb emlősrend, jelenleg 2437 recens fajt ismerünk és az alfajokkal együtt összesen 6700 rágcsálót tartunk nyilván. Recens fajnak nevezzük azokat a fajokat, amelyek a holocénban még léteztek, vagy ma is élnek, ez nagyjából azt jelenti, hogy az elmúlt tíz ezer évben éltek.

A rágcsálókról általában

A rágcsálók mérete igen változatos az egérmérettől a disznóméretig minden méretváltozat előfordul, sőt Dél-Amerikában egy már kihalt rágcsáló mérete elérte a ma élő vízilovak méretét is. Szinte az egész Földön megtalálhatóak, valamennyi földrészen, az Antarktisz kivételével. Az elmúlt évtizedekben azonban már ezen a kontinensen is megtalálhatóak, vélhetően az emberi beavatkozásnak köszönhetően. Élőhelyüket tekintve is szinte mindenütt megtalálhatóak: a vizes élőhelyektől kezdve a sivatagokig mindenütt megtalálhatóak. Igen kedvelik az ember közelségét s, ezért a településeken is nagy egyedszámban fordulnak elő.

Jellemző rájuk a nagy metszőfogak kialakulása. Ezek nagy, íves gyökér nélküli fogak, amelyek állandóan növekednek. Mivel csak az elülső oldalukon található fogzománc, ezért alakul ki jellegzetes véső alakjuk. Mellső lábukon négy új található, míg a hátulsó végtagon 5 ujjuk van. Az ujjakon un. félpata vagy karmok alakulnak ki. Életmódjuk, akárcsak alakjuk rendkívül változatok. Vannak fákon élő fajok, mint a mókusok, de léteznek föld alatti életmódot folytató rágcsáló fajok is. Vannak fajok, amelyek gyorsan futnak, de vannak jó úszok, sőt olyan fajok is, amelyek bőrredőjük segítségével még lebegni is tudnak.

A rágcsálók és az ember

A rágcsálók és az ember között igen intenzív a kapcsolat. Ennek több és összetett okai vannak. Lássuk ezeket részletesen!

Mezőgazdasági és készletkártevők

Az egyik legintenzívebb kapcsolat abból fakad, hogy a rágcsálók előszeretettel fogyasztják az emberek által összegyűjtött élelmet, gabonát. Ez pedig épp úgy gondot okoz a nagyipari mezőgazdaságban, mint a vidéki portákon. A károk egészen elképesztőek lehetnek. Egyedül Kalifornia államban a földi mókusnak nevezett rágcsáló kártétele 8-12 millió dollár körül van. Világszinten a mezőgazdasági károk dollármilliárdokat tesznek ki. Éppen ezért a rágcsálók irtásában, gyérítésében a mezőgazdaság aktívan szerepet vállal.

Betegséghordozók

A másik igen jelentős probléma, hogy a rágcsálók igen sok olyan betegséget hordoznak, amelyek az emberek számára is ártalmasak. A kutatók jelenleg már 60 olyan betegséget tartanak számon, amelyeket rágcsálók hordoznak, de a valós szám ennek többszöröse is lehet. Olyan betegségek tartoznak ide, mint a pestis, a Lassa-láz, a Hantavírus, de indirekt módon is számos vírust hordoznak, például a Nyugat-Nílusi vírust, vagy a Lyme-kórt. A károk ellenére azonban a rágcsálók nagyon fontos szerepet játszanak az ökológiai egyensúly fennmaradásában is. Számos más állatfaj számára élelmet jelentenek, sok faj a talaj szellőztetésében és átforgatásában játszik nélkülözhetetlen szerepet, de a segítenek a növények szaporodásában azáltal, hogy a magokat terjesztik, sőt a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen gombaspórák terjesztésében is kiemelkedő szerepük van.

Éppen ezért a rágcsálók teljes kiirtása sohasem lehet cél, csak az állománykorlátozás, ez is inkább csak lokálisan, egyes jól körbehatárolt területeken.



Kezdőlap Informatika Inf. tanmenet Oktatóprogramok Kvízek Kvízkészítő Matekozz! Társasjáték Vetélkedők Ünnepek Játék kicsiknek Kata játékai Mese, videó Kreatív Pályázat Oklevél Kapcsolat
A rágcsálók A rágcsálók kategorizálása A rágcsálók az emlősök rendjébe tartoznak. Az összes emlősrend közül ez a legnépesebb, a becslések szerint az összes emlős egyharmada rágcsáló. A rágcsálók további 34 családra osztható. Ilyen család a mókusalkatúak családja, a hódalkatúak, vagy az egéralkatúak, vagy a sülalkatúak. Az összes család felsorolására itt nincs hely azt megtaláljuk a Rágcsálók Wikipédia oldalán. Ahogy említettük ez a legnépesebb emlősrend, jelenleg 2437 recens fajt ismerünk és az alfajokkal együtt összesen 6700 rágcsálót tartunk nyilván. Recens fajnak nevezzük azokat a fajokat, amelyek a holocénban még léteztek, vagy ma is élnek, ez nagyjából azt jelenti, hogy az elmúlt tíz ezer évben éltek. A rágcsálókról általában A rágcsálók mérete igen változatos az egérmérettől a disznóméretig minden méretváltozat előfordul, sőt Dél-Amerikában egy már kihalt rágcsáló mérete elérte a ma élő vízilovak méretét is. Szinte az egész Földön megtalálhatóak, valamennyi földrészen, az Antarktisz kivételével. Az elmúlt évtizedekben azonban már ezen a kontinensen is megtalálhatóak, vélhetően az emberi beavatkozásnak köszönhetően. Élőhelyüket tekintve is szinte mindenütt megtalálhatóak: a vizes élőhelyektől kezdve a sivatagokig mindenütt megtalálhatóak. Igen kedvelik az ember közelségét s, ezért a településeken is nagy egyedszámban fordulnak elő. Jellemző rájuk a nagy metszőfogak kialakulása. Ezek nagy, íves gyökér nélküli fogak, amelyek állandóan növekednek. Mivel csak az elülső oldalukon található fogzománc, ezért alakul ki jellegzetes véső alakjuk. Mellső lábukon négy új található, míg a hátulsó végtagon 5 ujjuk van. Az ujjakon un. félpata vagy karmok alakulnak ki. Életmódjuk, akárcsak alakjuk rendkívül változatok. Vannak fákon élő fajok, mint a mókusok, de léteznek föld alatti életmódot folytató rágcsáló fajok is. Vannak fajok, amelyek gyorsan futnak, de vannak jó úszok, sőt olyan fajok is, amelyek bőrredőjük segítségével még lebegni is tudnak. A rágcsálók és az ember A rágcsálók és az ember között igen intenzív a kapcsolat. Ennek több és összetett okai vannak. Lássuk ezeket részletesen! Mezőgazdasági és készletkártevők Az egyik legintenzívebb kapcsolat abból fakad, hogy a rágcsálók előszeretettel fogyasztják az emberek által összegyűjtött élelmet, gabonát. Ez pedig épp úgy gondot okoz a nagyipari mezőgazdaságban, mint a vidéki portákon. A károk egészen elképesztőek lehetnek. Egyedül Kalifornia államban a földi mókusnak nevezett rágcsáló kártétele 8-12 millió dollár körül van. Világszinten a mezőgazdasági károk dollármilliárdokat tesznek ki. Éppen ezért a rágcsálók irtásában, gyérítésében a mezőgazdaság aktívan szerepet vállal. Betegséghordozók A másik igen jelentős probléma, hogy a rágcsálók igen sok olyan betegséget hordoznak, amelyek az emberek számára is ártalmasak. A kutatók jelenleg már 60 olyan betegséget tartanak számon, amelyeket rágcsálók hordoznak, de a valós szám ennek többszöröse is lehet. Olyan betegségek tartoznak ide, mint a pestis, a Lassa-láz, a Hantavírus, de indirekt módon is számos vírust hordoznak, például a Nyugat-Nílusi vírust, vagy a Lyme-kórt. A károk ellenére azonban a rágcsálók nagyon fontos szerepet játszanak az ökológiai egyensúly fennmaradásában is. Számos más állatfaj számára élelmet jelentenek, sok faj a talaj szellőztetésében és átforgatásában játszik nélkülözhetetlen szerepet, de a segítenek a növények szaporodásában azáltal, hogy a magokat terjesztik, sőt a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen gombaspórák terjesztésében is kiemelkedő szerepük van. Éppen ezért a rágcsálók teljes kiirtása sohasem lehet cél, csak az állománykorlátozás, ez is inkább csak lokálisan, egyes jól körbehatárolt területeken.